Miért nevezik Sopront a Hűség Városának?
Sopron a "Civitas Fidelissima", vagyis "A leghűségesebb város" címet az 1921. december 14–16. között tartott népszavazás után kapta, amikor a város és környező települései a trianoni döntés ellenére úgy határoztak, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni. Ez az esemény egyedülálló a magyar történelemben, mert a trianoni békeszerződés után Sopron volt az egyetlen település, amely népszavazás útján dönthetett a hovatartozásáról, és a lakosság többsége Magyarország mellett voksolt.
A történelmi háttér: a trianoni döntés és a nyugat-magyarországi kérdés
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének jelentős része elveszett. Az ország nyugati részét, Nyugat-Magyarországot (ma Burgenland) Ausztriának ítélték. Ezzel Sopron és a környező települések is osztrák fennhatóság alá kerültek volna, annak ellenére, hogy a lakosság jelentős része magyar volt.
Azonban a döntést nem hajtották végre azonnal, mert a térségben jelentős ellenállás bontakozott ki. 1921-ben magyar ellenálló csoportok (a Rongyos Gárda és más önkéntesek) fegyveres harcokat folytattak az osztrák csendőrség és hadsereg ellen, hogy megakadályozzák az osztrák hatalomátvételt. Ez a felkelés annyira sikeres volt, hogy végül a magyar és az osztrák kormány tárgyalásokba kezdett.
Az 1921. október 13-án megkötött velencei egyezmény alapján Sopronban és a környező településeken népszavazást rendeztek, amelynek eredményét mindkét fél elfogadta.
Az 1921-es soproni népszavazás és annak eredménye
A népszavazást 1921. december 14–16. között tartották, és a következő települések vettek részt benne:
- Sopron
- Ágfalva
- Balf
- Fertőboz
- Fertőrákos
- Harka
- Kópháza
- Nagycenk
A népszavazás hivatalos végeredménye:
- Magyarország mellett szavazott: 65,08% (15 334 fő)
- Ausztria mellett szavazott: 34,92% (8 227 fő)
Sopron városában különösen magas volt a magyarok aránya: 72,8% Magyarország mellett szavazott, míg csak 27,2% választotta Ausztriát. Ennek köszönhetően Sopron és környéke végül Magyarország része maradt.
Miért lett Sopron a "Hűség Városa"?
A népszavazás eredményével Sopron és lakói bizonyították Magyarország iránti lojalitásukat, ezért 1922. április 1-jén Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen átadta Sopronnak a "Civitas Fidelissima" (A leghűségesebb város) címet.
A város számos emléket állított ennek az eseménynek, például:
- A Hűségkapu (a Városháza előtt található, rajta a "Civitas Fidelissima" felirat látható)
- A népszavazás emlékművei (például a Hűség Zászló és a város egyéb történelmi helyszínei)
- Évente megemlékeznek róla a városban
Sopron és Burgenland mai helyzete
Bár Sopron magyar maradt, a népszavazás következtében Burgenland többi része Ausztriához került, és ma is az osztrák tartomány része. Az itt élő magyar kisebbség továbbra is őrzi kultúráját, és Sopron fontos szerepet tölt be az osztrák-magyar kapcsolatokban.
Összegzés
- Sopront a Hűség Városának nevezik, mert lakói 1921-ben népszavazással döntöttek arról, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni, annak ellenére, hogy a trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta volna a területet.
- A város ezzel példátlan módon fejezte ki lojalitását Magyarország iránt.
- A népszavazás eredményeként Sopron és környéke Magyarország része maradt, és azóta is büszkén viseli a "Civitas Fidelissima" címet.
Ez az esemény a magyar történelem egyik ritka sikertörténete a trianoni döntések után, és ma is fontos része Sopron identitásának.
